A távoli planéták és idegen életformák vizsgálata napjainkban is folyik. A Naprendszeren túli bolygók felfedezésénél a Kepler-űrtávcső szerzett elévülhetetlen érdemeket, feladatát a fejlettebb műszerekkel felszerelt TESS-űrteleszkóp vette át.
2021-ben a James Webb űrteleszkóp is szolgálatba áll, az eszköz egészen az ősrobbanás pillanatáig képes lesz visszatekinteni az univerzum múltjába.
Hart kijelentésének egy másik eleme az, hogy jelenleg nincsen idegen aktivitás bolygónkon, és nincs bizonyíték arra sem, hogy a régmúltban egyszer már meglátogatták volna otthonunkat. A mostani kutatás szerzői azonban állítják, ez közel sem jelenti azt, hogy ne járt volna a Földön egy távoli világ lakója.
Ha az idegen civilizáció több millió éve jött bolygónkra (a Föld 4,5 milliárd éves), akkor a látogatásnak vélhetően mára nem maradt nyoma. Szintén lehetséges, hogy már egyszer elhaladtak a Föld közelében, de úgy döntöttek, mégsem szállnak le a felszínére. Végül, de nem utolsósorban szimplán nem akarnak olyan bolygóra jönni, ahol bizonyítottan van élet.
Egy 2018-as kutatásban az Oxfordi Egyetem munkatársai arról értekeztek, hogy durván kettő az öthöz az esélye annak, hogy a Tejútrendszerben egyedüli fejlett civilizációként létezünk, továbbá egy a háromhoz annak lehetősége, hogy a világegyetem magányos lakóiként tengetjük mindennapjainkat.
A korábbi kutatómunkák nem vették ugyanakkor számításba, hogy a csillagrendszerek mozgásban vannak, a galaxisok központja körül keringenek. Példának okáért a Naprendszer 230 millió év alatt kerüli meg a Tejutat.
Abban az esetben, ha a földönkívüli civilizáció egy messzi csillag bolygójának lakója, lerövidítheti az utazást, ha kivárja a megfelelő közelséget a lakható világ feltérképezésére.
Ez egy elképesztően hosszú idő, és amennyiben elfogadjuk, hogy a lakható világok száma csekély, akár több milliárd évig is eltarthat. Könnyen elképzelhető, hogy addigra az emberi faj már sehol sem lesz.
A kutatók egy szimulációt is készítettek arról, mennyi idegen faj élhet a galaxisunkban. Több szempontot is figyelembe vettek: például a hipotetikus civilizáció milyen távolságra található egy másik csillagrendszertől, milyen gyors szondákat tud építeni és kutatóeszközeit milyen gyakorisággal képes felküldeni az űrbe. Nem vették viszont figyelembe a modell elkészítésekor az idegenek motivációit és esetleges politikai rendszerüket. Akárcsak más tanulmányoknál, itt is van egy nagy hátulütő, nevezetesen az, hogy megint magunkból indulunk ki, az emberi civilizációt vesszük alapul a földönkívüliek vizsgálatánál.
Még ezt a tényezőt szem előtt tartva is optimisták a kutatók, akik szerint a Tejútrendszerben számos benépesített csillagrendszer lehet.
Eddig nagyjából 4000, Naprendszeren kívüli bolygón kutattunk élet után, eredménytelenül. A galaxisunkban azonban legkevesebb 100 milliárd csillag rejtőzhet, a planéták száma pedig ennek sokszorosa.
A 4000 bolygóról alkotott megállapításunk olyan, mintha az óceánban csak egy medencényi területet vizsgálnánk; ha ezen az apró területen nem találunk delfineket, az nem jelenti azt, hogy nem is úszkálnak a tengerekben.
1975-ben Michael Hart asztrofizikus megpróbált reflektálni a kérdésre. Elmélete alapján az elmúlt 13,6 milliárd év alatt bőven lett volna idő arra, hogy földönkívüliek látogassanak meg minket, ez mégsem történt meg, tehát valószínűleg fejlett technikával rendelkező civilizáció nincs a galaxisunkban.A Tejútrendszer idegen civilizációkkal lehet tele, pusztán azért nem hallottunk eddig felőlük, mert már jártak a Földön, jóval az emberiség megjelenése előtt, és idáig még nem tértek vissza – állítja merészen egy most közölt tanulmány.
Az Astronomical Journal csillagászati folyóiratban megjelent publikáció szerint a galaxist feltérképező idegenek a csillagrendszerek mozgását használják ki az űrutazás megkönnyítéséhez. A kedvező pozíció kivárása azonban nem kevés türelmet igényel.
A frissen közölt munka egy a sok lehetséges válasz közül az úgynevezett Fermi-paradoxonra. Az olasz fizikus, Enrico Fermi által feltett kérdés azt feszegeti, hogy ha az univerzum hatalmas, és a lakható bolygók száma csak a mi galaxisunkon belül milliókban mérhető, akkor miért nem találkoztunk még földönkívüli civilizációkkal.
Az új kutatásban részt vevő szakemberek egészen más szemszögből közelítették meg a paradoxont: eszerint az idegenek léteznek, csupán arra várnak, hogy a körülmények megfelelően alakuljanak a látogatáshoz.
A csillagok (és a közelükben lévő bolygók) eltérő pályákon és különböző sebességgel keringenek a galaxisok centruma körül, ám bizonyos időnként rendkívül közel kerülnek egymáshoz. Az idegenek pontosan erre a pillanatra várnak, ami természetesen nem kevés időt vesz igénybe.