A távoli planéták és idegen életformák vizsgálata napjainkban is folyik. A Naprendszeren túli bolygók felfedezésénél a Kepler-űrtávcső szerzett elévülhetetlen érdemeket, feladatát a fejlettebb műszerekkel felszerelt TESS-űrteleszkóp vette át.
2021-ben a James Webb űrteleszkóp is szolgálatba áll, az eszköz egészen az ősrobbanás pillanatáig képes lesz visszatekinteni az univerzum múltjába.
Hart kijelentésének egy másik eleme az, hogy jelenleg nincsen idegen aktivitás bolygónkon, és nincs bizonyíték arra sem, hogy a régmúltban egyszer már meglátogatták volna otthonunkat. A mostani kutatás szerzői azonban állítják, ez közel sem jelenti azt, hogy ne járt volna a Földön egy távoli világ lakója.
Ha az idegen civilizáció több millió éve jött bolygónkra (a Föld 4,5 milliárd éves), akkor a látogatásnak vélhetően mára nem maradt nyoma. Szintén lehetséges, hogy már egyszer elhaladtak a Föld közelében, de úgy döntöttek, mégsem szállnak le a felszínére. Végül, de nem utolsósorban szimplán nem akarnak olyan bolygóra jönni, ahol bizonyítottan van élet.
Egy 2018-as kutatásban az Oxfordi Egyetem munkatársai arról értekeztek, hogy durván kettő az öthöz az esélye annak, hogy a Tejútrendszerben egyedüli fejlett civilizációként létezünk, továbbá egy a háromhoz annak lehetősége, hogy a világegyetem magányos lakóiként tengetjük mindennapjainkat.
A korábbi kutatómunkák nem vették ugyanakkor számításba, hogy a csillagrendszerek mozgásban vannak, a galaxisok központja körül keringenek. Példának okáért a Naprendszer 230 millió év alatt kerüli meg a Tejutat.
Abban az esetben, ha a földönkívüli civilizáció egy messzi csillag bolygójának lakója, lerövidítheti az utazást, ha kivárja a megfelelő közelséget a lakható világ feltérképezésére.
Ez egy elképesztően hosszú idő, és amennyiben elfogadjuk, hogy a lakható világok száma csekély, akár több milliárd évig is eltarthat. Könnyen elképzelhető, hogy addigra az emberi faj már sehol sem lesz.